Miért fontosak az éves életmód-ellenőrzések

Az év elején mindenki nagy ívű elhatározásokat tesz: korábbi kelés, több zöld, kevesebb képernyő. Aztán a tavasz közepén észrevesszük, hogy nem is emlékszünk, milyen voltunk januárban. Pontosan ezért szeretem azt, amit én „éves életmód-ellenőrzésnek” hívok — egy nyugodt, meleg fél óra önmagunkkal, amelyben őszintén megnézzük, hol tartunk.

Nem orvosi vizsgálatra gondolok, és nem is egy tucatnyi szakember körbejárására. Egy belső, hétköznapi rituáléra. A barátnőim közül egyre többen mondják, hogy ez lett az év legmegnyugtatóbb délutánja. Egy kanna gyenge tea, egy puha takaró, egy notesz — és néhány őszinte kérdés. Az ilyen pillanatokban derül ki, hogy a tudatosság nem nagy program, hanem egy szelíd szokás.

Mit jelent egy éves életmód-ellenőrzés

Az életmód-ellenőrzés egy belső térkép, amit magunkról rajzolunk évente egyszer. Megnézzük, hogyan változott az alvásunk, a mozgásmennyiségünk, a kapcsolataink minősége, az időnk, és — különösen mostanában — a képernyőhasználatunk. Egy lassú összegzés, ami segít, hogy a következő tizenkét hónapot ne automatikusan, hanem tudatosan kezdjük.

A WHO szakértői is hangsúlyozzák a megelőzés és a rendszeres önreflexió szerepét a jólét megőrzésében — különösen olyan időszakokban, amikor sok az inger és kevés a csend. A Harvard egyik nyilvánosan elérhető anyaga szerint a tudatos önmegfigyelés segítheti az egyensúly fenntartását. Ezekből az anyagokból szelíd inspirációt merítek, nem szabályrendszert.

Mikor érdemes elvégezni

Én magam az év két nyugodt időszakára időzítem: januárra és szeptemberre. Egy órát teszek félre, lekapcsolom a telefont, és csak írok. Tapasztalatom szerint a természet nagyot változik tavasz felé és ősz elején — ilyenkor szinte kérdezi tőlünk a környezet, hogy mit tartunk meg és mit hagyunk el.

• Egy csendes hétvégi délután, amikor nem vár senki.
• Egy nap, ami nem a teendők, hanem a kényelem köré épül.
• Egy hely, ahol jól érzed magad — kávézó, könyvtár, kerti pad.
• Egy egyszerű notesz vagy alkalmazás, amibe szívesen írsz.

Hogyan állítsuk össze az „önellenőrzést”

Az utóbbi években kialakítottam egy egyszerű, hat lépésből álló szerkezetet. Nem szigorú szabály, inkább egy lágy keret, amit év közben is bármikor elővehetsz.

1. Alvás és reggel. Hány órát aludtál átlagosan? Milyen volt az ébredés érzete az elmúlt hónapban?
2. Mozgás és test. Mit szeret most a tested? Mit hagytál el indokolatlanul?
3. Étkezés és ritmus. Vannak olyan napok, amikor elfelejtesz enni? Vagy fordítva: este zabálsz?
4. Munka és pihenés. Hol a határ? Maradt-e egy „nem-csinálok-semmit” sávod a heteidben?
5. Képernyő és figyelem. Mire költesz óránként? Mit kapsz cserébe?
6. Kapcsolatok és érzelmek. Kiket szerettél meg jobban idén? Kiktől szabadulnál nyugodtan?

A tudatossági alkalmazások szerepe

Az utóbbi években kibővült az olyan alkalmazások köre, amelyek nem programokat akarnak eladni, hanem egyszerűen csendet és figyelmet kínálnak. Számomra a legjobb választás az, amelyik nem kiabál a notifikációival. Aki keresi a sajátját, érdemes egy hetes „teszt-időszakot” adnia mindegyiknek — és figyelni, melyik nyugtat meg, melyik feszít.

Az egyik legkedvesebb pillanatom az, amikor az alkalmazás egy mondatra kérdez rá: „Hogyan érzed magad most?” Sokáig hárítottam ezt a kérdést. Aztán megtanultam, hogy elég egyetlen szót válaszolni — „fáradt”, „kíváncsi”, „nehéz”. A nyugalom nem onnan jön, hogy nagy gondolatokat fogalmazunk meg. Hanem onnan, hogy nem szaladunk el a kicsik elől.

„A figyelem a legmelegebb takaró. Néha elég, ha csak letesszük magunkra.” — egy régi naplóbejegyzésemből

Olyan apróságok, amik nálam beváltak

• Egy „lassú reggel” havonta egyszer — kötelező terv nélkül.
• Egy ún. „üres óra” hetente — amibe nem teszünk semmi tervet.
• Egy „hét végi naptár-szellőztetés” — kihúzunk legalább egy elem.
• Egy „hálás három” minden este — három apró, kézzelfogható dolog.

Amit én magamtól soha nem hagynék ki

Az életmód-ellenőrzésem mindig egy ún. „kis ünneppel” zárul. Vacsora, finom illat, néhány gyertya. Tapasztalatom szerint az emberek hajlamosak inkább a hiányosságokkal foglalkozni, mint az eredményekkel. Pedig egy év mindig elképesztően sokat tanít. Amikor leírom, mi minden történt velem, gyakran könnybe lábadnak a szemeim — milyen sokat ment minden.

Gyakran ismételt kérdések

Olvass tovább

Röviden a szerzőről

Réka Varga — életmód-író, hosszú reggelek szerelmese. A morvik hasábjain leginkább a csendes szokásokról, a téli rituálékról és a hétvégi „nem-csinálok-semmit” gyakorlatáról ír. Nem orvos, nem dietetikus — egyszerűen valaki, aki sokat figyel, sokat ír, és szívesen megosztja a tapasztalatait.